Szombat délelőtt újra fellépett Tusványos sztárja, hogy elmondja a magyar jelenről és jövőről szóló gondolatait. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként Székelyföldön, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényének területén teszi ezt meg immáron sokadjára. A magyar kormányelit és leghűségesebb híveik pedig elzarándokolnak a fesztivál kedvéért az elveszett ősi magyar földre, ami 4 rövid háborús évet leszámítva durván 100 éve román felségterület. Orbán beszéde pedig a politikai uborkaszezon közepén megtöri a csendet, gondolatokat közvetít a sajtos-tejfölös lángosok, fröccsök és futballközvetítések között álmodó népének. De mit is mondott valójában?
Bátran átugorhatjuk az ideológiai fejtegetéseket az ún. illiberalizmusról, aminek valódi célja a beszédidő kitöltése és a baloldali értelmiség egész éves szórakoztatása, lekötése. El kellett nevezni valahogy azt a magyar politikát, amit sikerült igen változatos elemekből felépíteni az elmúlt évtizedben. Egyértelmű, hogy a kormánypártok politikai gyakorlata jelentősen eltér az EU nyugati országaitól, mivel azokban már legalább 70 éve kiépült és finomhangolt hatalmi rendszerek mozgatják az állampolgárok életét. Itthon pedig 20 év semmittevés és maszatolás után próbálkoznak a hatalom megszilárdításával és a külföldi gazdasági és politikai befolyásolási képességek látványos csökkentésével. Ennek a magyarázatát lehet hallani Tusványoson.
A miniszterelnök szerint pedig sikeres a magyar recept. Belpolitikai értelemben nem lát ellenfeleket, mivel azok a politikai térfél harmadáért ugranak egymás torkának, mindenki meg akarja szerezni a maga 5,01%-át, vagy EP-mandátumát, hogy továbbra is látható maradjon a választók és külföldi barátaik-támogatóik számára. Más céljuk nincs. Veszélyt nem jelentenek, pláne egy jelenleg monolit gazdasági és politikai tömböt alkotó párt ellen, aki folyamatosan úgy csörgeti az államkincstár erszényét, hogy az a népnek is tetszen. A szavazópolgárok számára nincs és nem is fog rendelkezésére állni alternatív választási lehetőség.
Külpolitikai értelemben Magyarország nem képvisel jelentős erőt, a tárgyalóasztalnál érhet el sikereket, ahol illendőségből és a demokrácia látszatának kedvéért mindenkinek egy szavazata van. Ilyen az Európai Tanács, ahol az a tagállamok vezetői döntenek a közös ügyekről. Magyarország célja, hogy ez az intézmény legyen a leginkább meghatározó az Európai Unió döntéshozatali rendszerében, mivel itt nagyobb esélyei vannak érvényesíteni az akaratát. Itt tud Magyarország valódi súlyánál komolyabb mértékben beleszólni az eseményekbe, jobb az alkupozíciója. Ilyen alkudozás eredményeképp került Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöki székébe az arrogáns Timmermans és a szerencsétlenkedő Weber helyett. Nem szeretett volna senki sem egy „önjáró” bizottsági elnököt, aki felrúgta volna a jelenlegi status quo-t. Cél a helyzetünk egyensúlyának megőrzése.
Orbán Viktor a részére feltett kérdésekben is ezt a stabilitást magyarázta, anélkül, hogy ezt a szót egyszer is kimondta volna. Felkerült Úzvölgye konfliktusa is az asztalra, majd a kárpátaljai helyzet, mint a jobboldali szavazótábort leginkább zavaró problémák. Úzvölgye kérdésében a magyar politika lényegében tehetetlen, mivel ez a konfliktus megbénította volna az EU-s alkudozásokat a miniszterelnök magyarázata szerint. Másrészt Erdély magyarlakta területeire érkező magyar befektetések elé gördíthető akadályok megsokszorozódását eredményezné bármilyen országok közötti politikai konfliktus. Magyarországnak pedig geopolitikai érdeke a határon túli magyarság számának szinten tartása és segítése gazdasági tevékenységével. Harmadrészt, ha a Románián belüli politikai képviselet nem lép az ügyben, akkor azt az álláspontot nem tudja Budapest sem támogatni. Márpedig kívülről nézve az RMDSZ ugyanolyan kettős játékot játszik ma, mint tették azt az erdélyi fejedelmek akkor, mikor az Oszmán Birodalom vazallusai voltak. Tehát itt is az a cél, hogy senkinek ne romoljanak a politikai és gazdasági helyzetéből fakadó előnyei. A konfliktus árt az üzletnek.
Ukrajna esetében nincsen EU-s alkukényszer, azonban van katonai fenyegetettség. Ennek is köszönhető a magyar kormány fegyvervásárlása és haderőmodernizációja. Ugyanis Ukrajna ellen már kevés lenne 10 ezer fegyveres és egy kerítés. Itt a valós fenyegetést nem a NATO-tag Magyarország megtámadása jelenti, hanem a kárpátaljai magyarság fizikai fenyegetettségének növekedése. Bármikor megjelenhetnek Kárpátalján is az „önkéntes zászlóaljak”, akik a törvények és a gyenge központi hatalom szürkezónájában szabadon garázdálkodhatnának a helyi kisebbség kárára. Ezzel szemben pedig beavatkozási kényszere keletkezne Magyarországnak. Ezt pedig nem tudná jelenleg kezelni a kormányzat. Így itt is marad a papíralapú és tárgyalásközpontú időhúzás és ügyblokkolás.
A jelenlévők sürgették a CSOK támogatások kiterjesztését a határon túlra is. Ezzel is kapcsolatban is türelemre intett Orbán Viktor. A szándék minden bizonnyal létezik, azonban ennek támogatási csomagnak a kiterjesztése feltehetőleg jelentős fegyvert adna a jóléti sovinizmussal támadó ellenzéki erők kezébe. Akkor fogják ezt a lépést megtenni a magyar kormánypártok, ha az itthoni szavazókat már annyira lekenyerezték egy új rezsicsökkentés-jellegű propagandahadjárattal, hogy fel sem fog tűnni az egyébként tetemes támogatása a határon túli magyaroknak. Ahhoz is idő kell, amíg kiépül az a rendszer, hogy a külföldre utalt támogatások elköltésekor keletkező haszon magyar vállalkozásokat segítsen és ne mondjuk egy román vagy ukrán építőipari céget. Valamint szükséges valamilyen tevékenységhez kötni a támogatás bevezetését is, például a 2022-es vagy 2026-os országgyűlési választásokon való külhoni részvételhez. Minden politika a haszon tekintetében értelmezhető.
Azonban a legfontosabb ügyről még nem írtunk. A megjelentek a kérdéseik között több esetben is felrótták a legfőbb vezetőnek, hogy az M4 sportcsatorna továbbra is kódolva van Erdélyben. Ezt a kérdést elegánsan Semjén Zsoltra hárította a miniszterelnök, átnyújtva a politikai vezeklés lehetőségét számára.
Eközben jókat mosolygott Orbán Viktor.
Lehet, hogy az járt a fejében, hogy 2022-re bőven elég lesz megígérni az M4 sportcsatorna garantált erdélyi dekódolását.